Egész hamar megjártam a gasztoenterológiát. Kicsit kóvályognom kellett, mert átépítik az egész kócerájt.

Késtem emiatt...de probléma nem volt, mert még el sem kezdték addig a rendelést.

Behívtak. Elbeszélgetős dolog volt...semmi kellemetlen vizsgálat. A hasamat nyomkodta meg mindenfelé.

Elmondtam a panaszaimat. Szerettek volna egy H2 tesztet csinálni...csak hát a gép pont nem jó. Úgyhogy jövő hét vége felé újra hívhatom fel őket.

Ezzel a lisztérzékenységet is ki tudják mutatni (úgy értettem legalább is).

Jó lenne egy bélflóra vizsgálat...vérkép...stb.

De amit én is elmondtam: depressziós vagyok...egy sor pszichoszomatikus tünetem van. A doki is mondta, hogy a problémáim egy részét bizony okozhatja a depi. Mondtam, hogy járok dilidokihoz. Ő pszichiátert javasolt.

Rákérdezett arra is, mióta vannak a panaszaim és tágra nyíltak a szemei, amikor azt mondtam: 1999 -ben már voltak.

Kérdezte, mi vitt arra rá ennyi idő után, hogy megvizsgáltassam magam.

Na...itt jön KL megint a képbe. Nem adott lényegében ultimátumot...de én ijedtem meg nagyon és azt hittem, ha rendberakom magam testileg lelkileg...illetve látja, hogy megjött részemről végre az elhatározás...akkor megenyhül irányomban és újrakezdhetjük.

-----------------------

Tegnap kaptam egy kenetteljes email-t tőle. Mindenféle őszinte, komoly érzéséről beszélt...de nem volt szerelmes belém...mert ennél ő sokkal mélyebbet érzett. Nem én volnék neki az a férfi, aki mellé való...de valami csodálatos megfoghatatlan valamit érzett...stb.

Nem volt szerelmes belém...nem akart közeledni. Oh...az a fránya 'bújós póz' ott a szórakozóhelyen, amit nem használtam ki. Mi volt az? És utána miért mondta azt, hogy értékeli azt bennem, hogy nem akarom azonnal megfektetni (Igen, mondtad ezt is KL!).

Rákérdeztem (az eset után, régen), az volt-e ez a póz? Igen...az volt.

Most meg tagadja, hogy bátrmit is akart volna. Kíváncsi volnék: ha akkor viszonzom és megsímogatom, hozzábújok, vajon hogy reagált volna? Ellökött volna magától (mert állítólag nem volt ugyebár szerelmes belém)...vagy hagyta volna magát és esetleg csókolózhattunk is volna? Ezt már nem fogom megtudni.

Nem akart ő tőlem gyereket (pedig mondta...célozgatott, utalt rá. Olyanokkal például, hogy amikor rinyáltam, miből tudnánk eltartani a skacokat, ő mondta, hogy én lehetnék otthon velük és ő hozná a pénzt. Írt illetve mondott egyebeket is anno, ami arra utalt, hogy szeretné... Írtam neki viccelődő SMS -t anno: napról napra romlik a DNS -em. Nem részletezem, mit írt erre...de abból is az tünt ki, mit szeretne. Aminek persze most az ellenkezőjét állítja.)

Tegnapi email-jére megint indulatból reagáltam. Koncert után...éjfélkor.

Nem voltam úriember...lényegében lehazugoztam.

Erre jött ma egy rövid email: megint azt írta (ha jól értelmeztem...mert nála gondok vannak ám: ha leír valamit...például az áprilisi koncert utáni távozásom után küldött email-jében, hogy 'így nem érhet véget'...akkor arra ő nem emlékszik illetve kijelenti, hogy ilyet ő nem írt. És akkor sorolhatnám, hogy most miket tagad...vagy nem emlékszik, amiket anno mondott...vagy másképp mondott.)

Na mindegy. Szóval le lettem megint degradálva egy megjátszós embernek, aki átvert több száz embert.

Ezt már múltkor is a fejemhez vágta...de azt hiszem, nem sikerült kifejtenie, hogy mégis mivel vágtam át bárkit is...őt meg pláne mivel...és hogyan használtam ki az ő naivitását?

Semmi gond persze.

Megírta: a mai napon szüntem meg létezni a számára.

Én úgy éreztem, már sokkal hamarább. Csak még rúgdosott belém párat. Az egymásnak ellentmondó dolgokkal...amikkel kétségben-reményben tartott.

Ahogy ugyanúgy szinte lebeszélt magáról engem (írván: nem is olyan erkölcsös ő ám, mint amilyennek hiszem)...nem hisz már a barátságban sem...nem akart tőlem semmit (aztán most meg valami komoly, őszinte érzésről hablatyolt nekem.)

Jujj!

Hogy sikerült nekünk egymást kifogni?

Nem tudom, hogy és mi alapján talált rám...miért pécézett ki magának...mit akart tőlem egyáltalán (azon kívül, hogy mentálisan akart esetlek dadáskodni felettem...egy szintén valamilyen szinten sérült ember...a vak vezet világtalanhoz hasonlatos módon.)