Ma volt az első 'komolyabb' elbeszélgetés. A jövő hét sajnos kimarad, mert a hölgy, aki a lelkemet gyógyítgatja majd, elmegy szabadságra...de az azutáni héten mehetek újra. (19.-e?)
Nem meséltem el a teljes életemet...ahhoz 1 óra kevés...de ettől függetlenül sok minden szóba került. Az utóbbi 1 hónap történései, illetve a 'kapcsolat' maga. Elmondtam, hogy lényegében a lány miatt szántam rá magam (hosszú hárítás után)...de most már ugyebár ez nem oszt, nem szoroz. Magamért teszem amit teszek a továbbiakban. (Eddig is magam miatt kellett volna persze...de a végső lökéshez hozzájárult a remény, hogy talán így meggondolja magát.)
Meséltem arról, hogy mostanában többször sírtam. Nem mondott újat azzal a hölgy, hogy szükséges a sírás...és férfiak is szoktak.
Mondtam, hogy tinédzser korom előtt normális életet éltem...elmondtam, mi okozta az első törést. Idáig kételkedtem, hogy ezeket a kibeszélésükkel eltöröltté lehetne tenni.
Beszéltem a munkahelyi problémáimról...szóba hoztam az elég kemény vitáimat..azt, hogy lényegében sikerült majd' mindenkivel összevesznem a szókimondásom miatt. Kérdezte, hogy megbántam -e valamelyiket? Mondtam, hogy ma már rájöttem, nem a munkamorál alapján osztják a kegyeket és a magasabb fizetést...nem érdemes tőrnöm magam, hisz így is ennyit kapok meg úgy is. Viszont a múltbéli vitáimat jogosnak találtam...nem bántam meg azt, hogy valakit kiosztottam.
Szóba hoztam, hogy leginkább az ostoba, rosszakaró, alja emberekre haragszom. Képes vagyok olyanokon felidegesíteni magam, ha például valaki eldobja a cigaretta csikket...meg ehhez hasonlókon. Erre azt mondták, hogy úgysem tudom megváltani a világot...csak magamat idegesítem feleslegesen. Ne törődjek másokkal...csak magammal...hogyan tudom magam 'felépíteni'.
Volt egy kis adminisztratív része is a foglalkozásnak. Elkérte a hölgy a személyimet. Mondtam, hogy az utolsó fényképet ne nézze meg, mert elég szar lett...de egyébként nincs fotogén arcom. Erre mondta, hogy az egyik fontos része a kezelésnek az önértékelésem helyretétele lesz. (Csak aztán nehogy átessek a ló másik oldalára és menő csávónak érezzem magam :-D)
Őőőőő...több most nem ugrik be.